2017. máj 19.

Brutális összegeket költ Szaúd-Arábia fegyverkezésre

írta: Gyömbér Béla
Brutális összegeket költ Szaúd-Arábia fegyverkezésre

Pár éve még az orosz védelmi költségvetést is beelőzték

Pár hete láttam egy kimutatást a hadseregükre legtöbbet költő országokról. A "megszokottak" mellett, mint amilyen az Amerikai Egyesült Államok, Kína vagy épp Oroszország, a legnagyobbak között szerepelt Szaúd-Arábia, ami első pillanatra meglepőnek tűnhet. Az pedig nem is akármennyire meglepő, hogy 2015-ben a világ harmadik legnagyobb "fegyverkezőjévé" vált Szaúd-Arábia (az Amerikai Egyesült Államok és Kína után), leszorítva a képzeletbeli dobogóról még Oroszországot is. A 2016-ban azonban váratlanul bezuhantak a tervezett kiadások. A katonai költségvetés visszaesése végül olyan mértékű volt, hogy Oroszország visszakerült a harmadik helyre.

A nyilvánvalóan óriási katonai kiadásokról a média legfeljebb, mint érdekességként számolt be, pedig nagyon is szokatlannak, megkockáztatom, szenzációsnak tűnik, hogy egy korábbi szuperhatalmat előzzön meg katonai kiadások terén egy közel-keleti olajállam. Érdemes lehet azonban nagyobb távlatból is megvizsgálni a számokat, mielőtt ezt megtenném, röviden bemutatnám Irán katonai kiadásait is.

saudi_security_forces_on_parade.jpg

Katonák egy szaúdi parádén (Kép: wikipedia.org)

Ennek két oka van. Egyrészt Irán Szaúd-Arábia legnagyobb regionális riválisa. Másrészt szembeötlő a különbség egy, a geopolitikai, gazdasági helyzetre reflektáló védelmi költségvetés és Szaúd-Arábia védelmi költségvetése között. Az iráni fegyverkezést összesítő diagram alapján egyértelmű, hogy 2004-2005-körül kezdődött egy intenzív emelkedés a kiadások terén, ami azután 2012-2013 környékén jelentősen visszaesett. Ez a jelenség GDP arányos megközelítéssel is lekövethető.

 

Kérdés, hogy vajon geopolitikai szempontból mik befolyásolhatták a kiadásokat? A 2006-ben kitört libanoni háború kapcsán a legtöbb elemző egyetért abban, hogy Irán a konfliktust megelőző években már jelentősen, katonailag is támogatta a Hezbollah libanoni terrorszerveztet. Továbbá 2005-től datálják az iráni-izraeli "proxy konfliktus" kibontakozását is. Mindez nyilvánvalóan oka lehetett az iráni katonai kiadások hirtelen emelkedésének.


source: tradingeconomics.com

 

A 2012-körül kezdődött csökkenés pedig jól beilleszthető a 2015-ben végül megállapodással zárult amerikai-iráni megállapodás menetrendjébe, hiszen az érdemi tárgyalások már valamikor 2013 körül elkezdődhettek. De természetesen az olaj árának a változásai is kihatással lehettek az iráni védelmi költekezésre.


source: tradingeconomics.com 

 

Irán esetében tehát a geopolitikai változások, a térségben megjelenő konfliktusok, az olaj árának változásai többé-kevésbé nyomon követhetőek a katonai jellegű kiadások változásában is. Amit viszont Szaúd-Arábia esetében látni lehet, az teljesen eltérő képet mutat.


source: tradingeconomics.com

 

Egyfelől, a GDP arányos költés és a költségvetés tényleges összege között nincs látványos összefüggés. A katonai kiadások ugyanis 1988 óta szinte folyamatosan, látványosabb eltérések nélkül növekedtek. A védelmi költségvetés összege eközben hihetelen mértékben megnőtt, lényegében megnégyszereződött az ezredforduló óta. GDP arányosan viszont egyáltalán nem ilyen egységes a kép.

 

A GDP arányos költés ingadozása nyilvánvalóan kapcsolódik az olajár alakulásához. 1998-ban sokéves mélyponton voltak az olajárak és 2009 környékén is jelentős visszaesés történt, mint ahogy 2014-ben is. Mindez azonban nem érintette a kiadások tényleges összegét, amik lényegében folyamatosan, 2012-óta látványosan növekedtek.

Ez utóbbi növekedési hullám reflektálhat a 2011-ben indult, de máig tartó jemeni válságra. 2015-ben Szaúd-Arábia katonailag is beavatkozott a jemeni konfliktusba, légicsapásokat mérve a lázadó Ansar Allah (Houthis) csoportjaira, akik egyébként iráni támogatással, Szaúd-Arábiában is aktívak. Mindazonáltal, az alkalomadtán még az orosz hadikiadásokat is meghaladó költségvetést aligha indokolják ezek a korlátozott konfliktusok.

Ezért számos elmélet, vagy ha úgy tetszik, "konteó" is felmerült azzal kapcsolatban, hogy mi állhat a látszólag korlátlan mértékű hadikiadások mögött.

1) A térség valamennyi állama GDP arányosan hasonló mértékben költekezik, ezért regionális összehasonlításban Szaúd-Arábia lényegében csak követi a régió hadikiadásait.

PRO: Valóban, az Egyesült Arab Emirátus, Jemen, Izrael, Libanon és Jordánia is többé-kevésbé hasonló mértékben költekezett - GDP arányosan - a fegyverpiacon, legalábbis 2012-ig.

 

KONTRA: A volumenek alapján azonban alacsonyabb GDP aránnyal is bőven követhetőek lennének a térségbeli folyamatok. Ráadásul a kiadások tényleges összegének expanziója folyamatos, 2012-től pedig látványosan más úton jár Szaúd-Arábia.

2) Szaúd-Arábia egy jövőbeli fegyveres konfliktusra készül egy, vagy több országgal. Alternatíva: Szaúd-Arábia a belső feszültségek, terrorizmus kezelésének végső eszközeként fejleszti a hadseregét.

PRO: Iránnal régóta feszült Szaúd-Arábia viszonya, Jemenben pedig már be is avatkozott.

KONTRA: A jemeni konfliktus ilyen méretű fegyverkezést aligha indokol. Irán atomprogramját és rakétatechnológiáját kérdéses, hogy a "hagyományos fegyverkezés" ellensúlyozza-e.

3) Talán a legfurcsább lehetőség, hogy azért fegyverkezik Szaúd-Arábia, mert egész egyszerűen "nincs jobb," amire az olajbevételekből származó óriási bevételeit fordíthatná. Alternatíva: a védelmi kiadások más ügyleteket fedő pénzmozgásoknak tekinthetők.

PRO: A "jól menedzselt" fegyvervásárlás szoros kapcsolatokat, érdekérvényesítési, diplomáciai előnyöket jelenthet a fegyverszállító országok irányában.

KONTRA: Nyilvánvalóan léteznének alternatívái a dollármilliárdok elköltésének. Mivel a GDP arányos változások nem jelennek meg a ténylegesen elköltött összegek tekintetében, ezért úgy tűnik, hogy nem a rendelkezésre álló "felesleges pénzeszközök" határozzák meg a katonai kiadások volumenét, hanem azok látszólag mindentől függetlenül növekedtek, egészen 2016-ig.

4) Szaúd-Arábia igyekszik regionális katonai hatalommá válni, de konkrétabban körvonalazódó katonai konfliktus nélkül.

PRO: Nem lenne meglepő, ha a világ egyik legnagyobb gazdasága szeretné a katonai képességeit is hasonló szintre emelni. 

KONTRA: Szaúd-Arábia így is jóval többet költött 2015-ben a hadseregére, mint a térség többi regionális hatalma, mint például Törökország, Irán, vagy épp Izrael. Együttvéve.

Érdekes megfigyelni a 2016-os szaúdi védelmi költségvetés alakulását is. A CNN a szaúdi védelmi büdzsé 2016-os "megnyirbálása" mögé az olajárak alakulását sejti, mondván az ország olajexportból származó bevételei hirtelen és jelentősen csökkentek. Furcsa módon azonban az utóbbi években egyáltalán nem követte a védelmi költségvetésük az olaj árának hasonlóan szélsőséges ingadozását. GDP arányosan értelmezhető hatásai persze nyilvánvalóan voltak az olajárnak, de a tényleges költekezésre nem. Aligha hihető ezért, hogy pusztán ez lenne a csökkenés hátterében.


source: tradingeconomics.com

 

Mohammad bin Salman Al Saud, Szaúd-Arábia mindössze 31 éves védelmi minisztere egy meglehetősen önkritikus interjút adott egy évvel ezelőtt arról, hogy miként látja a szaúdi haderő problémáit:

"Amikor belépek egy szaúdi katonai bázisra a padlózat márvánnyal van borítva, a falakat dekorációk díszítik, a kivitelezés "ötcsillagos." Amikor belépek egy bázisra az Egyesült Államokban, akkor a mennyezetet csövek fedik el, a padlózat puritán, nincs se márvány, se szőnyeg. Cementből van. Praktikus."

A jövőbe mutató folyamatok kapcsán felvázolta a Vision 2030 elnevezésű programját is, ami a Zrínyi 2026 haderőreform helyi megfelelője lehet. A kritikája azonban nem csak a katonai bázisok kivitelezését érinti. "Mi vagyunk a világ harmadik, vagy negyedik legnagyobb védelmi költségvetésű országa, de a haderőnk mégis csak a huszonakárhanyadik. Ez a probléma." - mondta a miniszter.

De vajon mire megy el akkor ez a rengeteg pénz? A könnyed nyilatkozat mögött úgy tűnik, hogy nagyon is komoly a tartalom. Az amerikai védelmi minisztérium ugyanis folyamatosan közzéteszi a védelmi iparág szerződéseinek listáját. Közismert az is, hogy Szaúd-Arábia legfontosabb védelmi partnere az Amerikai Egyesült Államok, így a 2016-os szaúdi szerződések alapján nagy vonalakban bemutatható, prognosztizálható, hogy milyen irányba fejlesztenék a haderejüket. Ebből pedig nyilvánvalóan következtetni lehet arra is, hogy milyen jellegű konfliktus indokolhatja a hatalmas védelmi költségvetést.

Akit érdekel a tételes lista az itt elérheti. Mohammad bin Salman Al Saud szavaival összhangban az új szerződések egy része a kiképzést, irányítást, vezetési támogatást, tervezést, szimulációt segítő rendszerek beszerzését érintik. Vagyis úgy tűnik, hogy valóban az lenne a cél, hogy a már beszerzett technológiát a lehető leghatékonyabban tudják egy katonai konfliktusban hasznosítani. A további hadiipari kiadásokban is biztosak lehetünk egy, a napokban megjelent hír kapcsán.

Emellett a legjelentősebb kiadásokat az F-15-ös vadászrepülőgépek és az UH-60 helikopterek üzemeltetésével, fejlesztésével kapcsolatos költségek, a haditengerészeti és az elektronikus hadviseléssel összefüggő modernizációk, illetve a rakétavédelmi képességek fejlesztése, PATRIOT rendszerek fenntartása, továbbfejlesztése jelentik.

1024px-iranian_borders_in_omans_and_persian_gulf_cro.PNG

A Perzsa-öböl felosztása (Kép: wikimedia.org/Orijentolog)

Amennyiben a fentiekből indulunk ki (ami egészen biztosan nem teljesen pontos, hiszen nem kizárólag az USA az egyetlen hadiipari beszállító, illetve a védelmi költségvetés jelentős része korábban megkötött szerződésekből eredő kötelezettségek teljesítésére szolgál), akkor egy olyan katonai konfliktus képe bontakozódik ki, amely főleg légi és tengeri hadviselésre, kiber- és rakétavédelemre fókuszál. Márpedig Szaúd-Arábia épp ezeken a területeken számíthat katonai konfliktusra Iránnal, mivel a két országnak nincs közös szárazföldi határa...

Ha tetszett az írás, akkor ne maradj le a következőről:

Szólj hozzá

világ költségvetés katonai Irán Szaúd-Arábia honvédelem és nemzetbiztonság