2017. ápr 20.

Vajon ezek a népszavazási kérdések átmennének Paks 2 kapcsán?

írta: Gyömbér Béla
Vajon ezek a népszavazási kérdések átmennének Paks 2 kapcsán?

Önnek jobb ötlete van? Írja meg!

Úgy tűnik, hogy elkeseredett harc folyik a Paks 2 beruházást ellehetetlenítő népszavazási kérdés megtalálásáért. Az index.hu szerint, ha sikerülne kiírni a népszavazást, akkor a választópolgárok vélhetően a beruházás ellen szavaznának. Persze vannak olyan vélekedések is, amik szerint a kormány semmilyen népszavazási kérdést "nem fog átengedni" ezzel a beruházással összefüggésben.

Látva a sikertelenséget azon gondolkodtam, hogy elképzelhető-e egy olyan kérdés megalkotása, amely nem feltétlenül lehetetleníti el a beruházást, mégis képes legalább minimális szinten kompenzálni a beruházással összefüggő kockázatokat. Össze is állítottam három kérdést, ami szerintem talán megfelelhetne a követelményeknek. Egyáltalán nem vagyok ebben biztos, ezért arra bíztatok mindenkit, hogy kommentelje be, hogy szerinte mi a legjobb kérdés a Paks 2 beruházás kapcsán.

paks2.jpg

(Kép: index.hu)

Az eddig feltett kérdések túlnyomó többsége egyértelműen ellehetetlenítette volna a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségek végrehajtását, ezért szerintem nem meglepő a kérdések elutasítása. A kialakított szabályozási környezetben szerintem olyan kérdés(ek) feltevése lenne indokolt a beruházás ellenzői részéről, ami:

- gazdaságilag ésszerűtlenné teszi a beruházást, de nem teszi azt jogilag vagy ténylegesen lehetetlenné, tiltottá, vagy
- kompenzálja a beruházással okozott kockázatokat.

Nyilván sokak számára ez utóbbi lehetőség már túlzott kompromisszumnak tűnhet, szerintem viszont a jelenlegi jogszabályi környezetet hosszabb távon is adottnak kell tekintetni. De vajon létezhet-e olyan kérdés, amely nem tökéletesen elrugaszkodott, megfelel a népszavazási kritériumoknak, kikerüli a tiltott témaköröket, egyértelmű, jogi és/vagy gyakorlati értelemben nem lehetetleníti el a nemzetközi kötelezettségek teljesítését és nem is tiltja meg új atomerőmű építését? Megpróbáltam összeállítani egy kérdéscsokrot, ami talán képes megfelelni minden kritériumnak. Az általam megalkotott kérdések tehát inkább a lehetséges kérdések második csoportjába tartoznak.

A kérdések így hangoznának:

Pontosabb verzió:

- Egyetért Ön azzal, hogy az Országgyűlés módosítsa az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvényt, hogy új atomerőmű üzembe helyezési engedélyének kiadásának feltétele legyen, hogy az atomerőmű a tervezett kapacitásának bruttó teljesítménye alapján, megawattonként 200.000.000 forintot fizessen be a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap számára, és ez a fizetési kötelezettség vonatkozzon a jelenleg folyó engedélyezési eljárásokra is?

 Közérthetőbb verzió:

- Egyetért Ön azzal, hogy az Országgyűlés módosítsa az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvényt, hogy új atomerőmű üzembe helyezési engedélyét csak akkor lehessen kiadni, ha az atomerőmű megawattonként 200.000.000 forintot befizetett a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap számára, és egyébként ez a fizetési kötelezettség vonatkozzon a jelenleg folyó engedélyezési eljárásokra is?

- Egyetért Ön azzal, hogy az Országgyűlés módosítsa az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvényt, hogy a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap által kezelt vagyon a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap bármely okból, illetve módon történő megszűnése vagy megszüntetése esetén is kizárólag a radioaktív hulladék végleges elhelyezésének, a kiégett üzemanyag átmeneti tárolásának és a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárásának, továbbá a nukleáris létesítmény leszerelésével összefüggő feladatok finanszírozására legyen fordítható?

 

- Egyetért Ön azzal, hogy az Országgyűlés úgy módosítsa az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 63. § (3) bekezdését, hogy "Az atomerőmű befizetésének éves mértékét a központi költségvetésről szóló törvény határozza meg a (2) bekezdésben foglalt kötelezettség figyelembevételével, de az atomerőmű befizetésének mértéke nem lehet kevesebb bruttó megawattonként 15.000.000 forintnál."?

 

A kérdések tehát az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvényt módosítanák. Mint ismert, az atomerőművek eddig is különböző befizetéseket voltak kötelesek teljesíteni a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba. Ezeknek a befizetéseknek a legfontosabb szabályait tartalmazza ez a törvény. Ilyen befizetések egyébként minden évben esedékesek, illetve további fizetési kötelezettség keletkezik a nukleáris hulladékok kezelésekor is.

A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap radioaktív hulladék végleges elhelyezésének, a kiégett üzemanyag átmeneti tárolásának és a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárásának, továbbá a nukleáris létesítmény leszerelésével összefüggő feladatok finanszírozására lett létrehozva, vagyis azokat a kockázatokat kompenzálja, ami az atomhulladék hosszú távú elhelyezésével és az atomenergia gazdasági célú hasznosításával kapcsolatosak. A Paksi Atomerőmű befizetéseket 1998 óta teljesít az alapba - jelenleg évi 20-30 milliárd forint körüli összeget - és mára már több mint 250 milliárd forint található a számlán.

Amennyiben a fent megjelölt kérdésekről eredményes népszavazás döntene, úgy új atomerőmű üzembe helyezése esetén az atomerőmű egy összegű, jelentős mértékű befizetésre lenne köteles, amely máskülönben a véleményem szerint indokolt, hiszen jelenleg is csak koncepciók léteznek a leszerelést követő lépésekre és a keletkező hulladék végleges elhelyezésére. Ráadásul a nagyobb összegű befizetés megfelelő időben és kellő mértékű többletforrást biztosítana a Paks I atomerőmű elsőként lejáró üzemidejű blokkjának leszerelésének előkészítéséhez és a folyamat lebonyolításához.

A fizetési kötelezettség az üzembe helyezési engedély kiadásához egyáltalán nem példa nélküli előírás, hiszen jelenleg is feltétele például az üzembe helyezési engedély kiadásának egy nukleáris baleset esetére meghatározott összegre kötött felelősségbiztosítás, vagy hitelintézettel pénzügyi fedezet vállalására irányuló szerződés megléte. Vagyis rendszeridegen sem lenne ilyen jellegű fizetési kötelezettség előírása.

Az üzembe helyezést követően ugyanis az atomerőművek leszerelésére vonatkozó kockázatok és költségek lényegében beállnak. A kötelező felelősségbiztosítás a váratlan költségek egy részének a fedezetére alkalmas lehet, de a működés közbeni, évente történő befizetés rendszere azt feltételezi, hogy az atomerőmű évtizedeken keresztül üzemelni fog. Az üzemidő lejárta előtti leszerelés esetén a költségek fedezete így nem adott.

Ez a témakör értelemszerűen nem is lehetett eddig túl sokat vizsgálva, hiszen a jelenleg üzemelő atomerőmű valamennyi blokkját a rendszerváltozás előtt helyezték üzembe, vagyis időszerű az engedélyezés feltételeinek az újragondolása. A kérdésemben megjelölt 200.000.000 forint/bruttó MW összeg egy 2400 MW-os atomerőmű esetén 480 milliárd forint pluszkiadást jelent, amely a 4000-8000 milliárd forintos költségkeret közé belőtt projekt legfeljebb 10, de inkább csak 5 százaléka.

Ha mindez a vélt "korrupciós jutalékot" csökkentené - és így értelmes módon hasznosulna - az a véleményem szerint már önmagában hatalmas eredmény lenne. Mint az atlatszo.hu kiszámolta, "Paks II. esetében tehát 400-600 milliárd forintra is rúghat a közvetlen korrupciós jutalék – azaz a 4-es metró teljes költségénél is több pénz tűnhet el a projektből, és vándorolhat magánzsebekbe."

A kérdést természetesen fel lehet tenni 1.000.000.000 forint/bruttó MW befizetési kötelezettséggel is, amely nyilvánvalóan bármilyen atomerőművi beruházás költségét oly mértékben megnövelné, ami mellett már lehetetlen gazdaságosságról beszélni.

A következő kérdés a befizetett összeg védelmét szolgálná, vagyis azt, hogy a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap vagyona ne legyen más célra elvonható. Fontos továbbá garantálni, hogy ez egy új befizetési kötelezettséget jelent, amely nem érintené ezért a jelenleg is alkalmazott befizetési kötelezettségeket.

Ezért a harmadik kérdés  garantálná, hogy az új fizetési kötelezettségre tekintettel ne legyen az évente fizetendő befizetési kötelezettség sem csökkenthető. Meghatároz a koncepció ezért egy bruttó megawatt teljesítményre számolt minimum összeget, aminél kevesebb nem lehet az éves befizetési kötelezettség. A 15.000.000 forint/bruttó MW teljesítmény kapacitás lényegében arányos költséget jelentene a jelenlegi befizetésekkel, vagyis a már üzembe helyezett új atomerőmű sem fizethetne majd ennél kevesebbet (többet természetesen igen).

Nézzük végül a népszavazási kérdésekkel támasztott követelményeket:

1. az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó tárgykört kell érinteni

2. nem szólhat az Alaptörvény módosításáról; a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi adónemről, illetékről, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvény tartalmáról; az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról; nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről; az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről; az Országgyűlés feloszlásáról; képviselő-testület feloszlatásáról; hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről, valamint megelőző védelmi helyzet kihirdetéséről és meghosszabbításáról; katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésről; közkegyelem gyakorlásáról

3. jól érthetőnek, megfogalmazása pontosnak, egyféleképpen érthetőnek, egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie

4. az Országgyűlés számára is egyértelműnek kell lennie, azaz el kell tudnia dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és amennyiben igen, milyen tartalmú jogszabály megalkotására lesz köteles

5. a kérdés megfogalmazásának és tartalmának összhangban kell lennie az országos népszavazás jogintézményének alkotmányos céljával

Jobb ötlete van? Írja meg kommentben!

Ha tetszett az írás, akkor ne maradj le a következőről:

Szólj hozzá

társadalom népszavazás Paksi Atomerőmű Paks2